Védelem a nem csak az egészügyi intézményekben előforduló Pseudomonas aeruginosa baktérium ellen

10 perces olvasmány

A Pseudomonas aeruginosa (PSA), az orvosok régi ismerőse, az épületgépészeti szakma számára is okozhat meglepetéseket. Ha a baktérium megtelepszik az ivóvízrendszerben, súlyos betegségeket válthat ki a felhasználóknál. Az ivóvízrendszerben lévő baktérium okozta kockázatokat hosszú időn keresztül alábecsülték, és még ma is egyedi esetként tartják számon. Ugyanakkor a gyártóknak, szaktervezőknek, szakembereknek és épületüzemeltetőknek egyaránt érdemes részletesebben foglalkozniuk ezzel a baktériummal. A Pseudomonas aeruginosa baktériumról Dr. Peter Arens, a SCHELL ivóvízszakértőjével beszélgettünk, aki tanácsokat is adott a megtelepedés kockázatának minimalizálásához. Ebben kiemelkedő szerep jut az ivóvízrendszer folyamatos felügyeletének, különösen egészségügyi intézményekben, kórházakban, de más olyan intézményekben is, amelyeket legyengült immunrendszerű betegek látogatnak.

Milyen betegségeket okozhat a Pseudomonas aeruginosa baktérium?

Az orvosok már több mint 120 éve tudnak a PSA létezéséről. Ugyanakkor az ivóvízrendelet nem írja elő általánosan a Pseudomonas aeruginosa baktérium kimutatását, csak olyan ivóvíz esetében, amelyet tartályokba töltenek. A baktérium által okozott lehetséges betegségek igen sokrétűek. „Sebek és a belső fül enyhe vagy igen súlyos fertőzése, vakság és a tüdő elsorvadása például cisztás fibrózisban szenvedő betegeknél” – magyarázza Dr. Peter Arens. A kórokozók különböző módokon szaporodhatnak el az egészségügyi intézmények ivóvízrendszerében.

Hogyan kerül a baktérium az ivóvízrendszerbe?

„Az emberi fertőzési útvonalak közül az épületgépészet terén az ivóvíz, a szennyvíz (szifonok) és a mosdók melletti, fröccsenő víz által szennyezett felületek jöhetnek szóba – sorolja Dr. Peter Arens. Az ivóvízrendszerben a vízellátáson keresztüli fertőzési útvonal a legritkább, amely például a hálózaton végzett szerelés során kaphat szerepet. Fontos fertőzési útvonalak még a gyárilag szennyezett alkatrészek és perlátorok. „Ez utóbbi minden bizonnyal kicsit furcsa. De a Pseudomonade baktériumok szinte minden szifonban megtalálhatók. Ha felkeverednek ezek a baktériumok, mert például kórházakban vízsugarat irányítanak egy nyitott lefolyóba, akkor valóban bekerülhetnek az áramlási iránnyal szemben az ivóvízrendszerbe, és az egész kórházat megfertőzhetik. Ennek során először a perlátor fertőződik meg, majd a baktérium továbbhalad a rendszerben, mivel képes aktív helyváltoztatásra. Ugyanez történik, amikor a takarítók szobáról szobára haladva egy mosdóban elszennyeződött tisztítókendővel pucolják meg a fürdőhelyiségekben lévő perlátorokat” – mondja Dr. Peter Arens. A baktérium csak úgy tartható távol az ivóvízrendszertől, ha minden vízkivételi pontnál rendszeresen elvégzik a vízcserét. A perlátort is célszerű rendszeresen cserélni. A megelőzésben tehát fontos szerepet játszik a higiénia és az ivóvízrendszer rendeltetésszerű üzemeltetése. Egy vízmenedzsment rendszerrel, például a SCHELL SWS-sel minden vízkivételi pontnál szimulálható a rendeltetésszerű üzemeltetés. Az üzemeltetés ezenkívül gazdaságos és víztakarékos módon tervezhető meg és dokumentálható.

Gyárilag szennyezett alkatrészek kizárása

Szintén ügyelni kell az ivóvízrendszerhez használt alkatrészekre. Már egyetlen egy fertőzött termék is megfertőzheti az egész rendszert. A gyárilag szennyezett alkatrészek általi átvitel úgy akadályozható meg, hogy csak szárazon megvizsgált alkatrészeket építenek be. A SCHELL már évekkel ezelőtt előírta a száraz vizsgálatokat. „Egyes termékeket azonban nem lehet szárazon megvizsgálni, mivel azokat be kell állítani vagy hitelesíteni kell” – fejti ki Dr. Peter Arens. A VDMA ezért azt tanácsolja tagjainak, hogy vízzel végzett működésellenőrzések esetén ügyeljenek a vizsgálathoz használt víz mikrobiológiai minőségére, és az igazolható módon PSA-tól mentes legyen. A DVGW ezenkívül az ingyenesen letölthető twin Nr. 10 című dokumentumában ad tanácsokat a vízórákkal kapcsolatban, amelyek más komponensekre is alkalmazhatók.

Erősségek és gyengeségek: Pseudomonas aeruginosa

A PSA ellen nehezebb harcolni mint a legionellák ellen. Ebben a harcban segíthet, ha ismerjük annak erősségeit és gyengeségeit, valamint a különbségeket a Legionella spec baktériumokhoz képest (1. és 2. táblázat). A Pseudomonas aeruginosa baktériumnak például alacsonyabb a tápanyagigénye, és többek között ezért „friss felületek” elsődleges megtelepedőjének számít. Gyengesége, hogy könnyen elnyomják más baktériumok. A kórokozó nem bírja a versenyt más baktériumokkal, emiatt más, betegséget nem okozó baktériumok könnyen elnyomhatják. Ennek mechanizmusa további kutatások tárgya. „Azt ugyanakkor biztosan tudjuk, hogy az ivóvízrendszerekben biofilm-menedzsmentre van szükség. Ennek segítségével olyan viszonyok alakíthatók ki az ivóvízrendszer belső felületein, mint az emberi bőrön vagy bélrendszerben: Ha a felületet jó baktériumok foglalják el, akkor a kórokozók nem találnak maguknak életteret” – magyarázza Dr. Peter Arens.

Lehetséges eljárások megtelepedés esetén

A baktériumok sikeres eltávolítására nincs univerzális recept. Ebben segítséget nyújthat a DVGW (A) 556 sz. munkalapja: „Higiénés-mikrobiális rendellenességek ivóvízrendszerekben - Módszertan és intézkedések azok megszüntetésére.” A tervek szerint idén jelenik meg egy új munkalap, amely kifejezetten a PSA-ra összpontosít, és példaeseteket és az alkalmazandó eljárásokat is ismertet. „Magam jó tapasztalatokat szereztem a fokozott mértékű vízcserével – így könnyen elnyomják más baktériumok – és a termikus fertőtlenítéssel. A hő a fertőtlenítőszerekkel ellentétben a biofilmbe is behatol, és olyan áramlás által nem érintett sarkokba is eljut, ahová a fertőtlenítőszerek nem” – részletezi Dr. Peter Arens. A SCHELL SWS vízmenedzsment rendszerrel optimálisan tervezhető meg és hajtható végre a termikus fertőtlenítés. A PSA kezdeti megtelepedése ellen célszerű megelőző intézkedéseket hozni, mivel ezzel elkerülhető a drága steril szűrőkkel végzett átmeneti üzemeltetés.

Szakszerű és átfogó megelőzés

A mikrobiológiai szempontból kifogástalan termékek elengedhetetlenek e tekintetben, így azokat alapvetően már a specifikáció általános részében érdemes megkövetelni. „A legjobb megoldást a szárazon bevizsgált termékek jelentik” – hangsúlyozza Dr. Peter Arens. „Ha biztonsági szerelvényeknél vagy nyomásfokozó berendezéseknél műszakilag nem lehetséges ez, akkor a gyártónál érdemes érdeklődni az általa alkalmazott higiéniai koncepció iránt. Az azonban nem elég, hogy a termékek kifogástalan állapotban hagyják el a gyárat, a koncepciót az építési területen végzett próbaüzemig fenn kell tartani.” Ezzel kapcsolatban a VDI 6023 1. lap tervezete nyújt tippeket. „Ezenkívül jó lenne az is, ha minden érintett tudatában lenne a veszélyeknek, ha egészségügyi célú épületben dolgoznak” – egészíti ki Dr. Peter Arens. „Ha például egy szaniter szerelvényből már használat előtt csöpög a víz, akkor a gyártó higiéniai koncepciója nélkül szinte biztosan lehet számítani fertőzés megjelenésére.” Fontos továbbá még az ivóvízrendszer lépésről lépésre haladó higiéniai üzembe helyezése, beleértve a részleges feltöltéseket követő ellenőrző vizsgálatokat is. Ezekkel az intézkedésekkel felismerhető és megszüntethető a Pseudomonas aeruginosa megtelepedése, még mielőtt a teljes rendszert megfertőzné. Ez megvédi a szakembereket az önhibájukon kívül szükségessé váló pótmunkáktól, de az egészségügyi intézmény látogatóit is, és megelőzhető a bonyolult és drága eltávolítás. Hiszen az ivóvíz-higiénia megőrzése szempontjából nem csak a legionellák fontosak.