A legionellák elszaporodásának megelőzése: Tervezési tippek a legionella baktériumok magas koncentrációjának elkerüléséhez

6 perces olvasmány

Hogyan lehet megelőzni az épületgépészeti ivóvízrendszereknél a legionellák elszaporodását? Milyen megoldások léteznek az üzemeltetésre és az ivóvízminőség megőrzésére? Az interjúban Dr. Peter Arens, a SCHELL higiénés szakértője, és Markus Mohr, a vállalat tervezőkért és szakemberekért felelős értékesítési megbízottja sok jótanácsot ad a tervezőknek azzal kapcsolatban, hogy mire figyeljenek az ivóvíz-higiéniával kapcsolatban.

Mit kell a tervezésnél figyelembe venni azért, hogy az ivóvízrendszer a lehető legbiztonságosabb legyen?

Dr. Peter Arens: A VDI 6023 1. lapja szerint az ivóvízrendszereket már a tervezés és kialakítás során minél kisebb víztérfogattal, azaz lehetőleg „karcsún” kell méretezni. Csak így biztosítható ugyanis, hogy az üzemeltetés során különleges intézkedések nélkül legyen biztosítható a gyakori vízcsere minden vízvételi ponton. Mivel higiénés okokból amúgy is szabályozva van a vízcsere minden vízvételi pontnál, azt javaslom, hogy ismét gyakrabban használják a T idomos rendszereket, és minél kevesebb vízvételi pontot tervezzenek be. Ezzel jelentősen csökkenthetők a beruházási költségek. Ezenkívül energetikai okokból célszerű eltekinteni a „körvezeték a körvezetékben” rendszerek használatától. Ezek a T idomos és soros rendszerekkel összehasonlítva több mint kétszer akkora felülettel rendelkeznek, amelyek elkerülhető cirkulációs hőveszteségeket okoznak, és a hidegvizet is kritikus mértékben felmelegítik. Ennek következtében gyakran manapság már nem elfogadható mennyiségű öblítővizet igényelnek. A célok tehát a következők: minél kisebb víztérfogat a gyors vízcseréhez normál üzemben, és minél kisebb felületek energetikai és higiénés okokból. Ezzel már kezdetektől fogva optimálisan biztosítható az ivóvíz-higiénia, valamint az energia- és víztakarékosság, még az üzemszünetek miatti pangó víz elleni öblítések során is.

Milyen intézkedésekkel gondoskodhat az épületüzemeltető az ivóvízminőség megőrzéséről?

Dr. Peter Arens: Ideális esetben külön aknát alakít ki a meleg- és hidegvizes vezetékek számára. Ezzel egyértelmű iránymutatást adhat az építésznek, de a megbízók ebben a szakaszban sajnos még csak igen ritkán gondolnak az üzemeltetési költségekre. Csak így biztosítható, hogy aktív hűtési intézkedések nélkül max. 25 fok legyen a hidegvizes vezetékekben még a forró nyári napokon is. Emellett a megbízónak és a tervezőnek minél hamarabb érdemes egyeztetnie arról, hogy mely épületrészekben kell számítani használati szünetekre. A tervező ezután kidolgozhatja az öblítési terveket, és rögzítheti azokat az üzemeltetési naplóban. A felhasznált termékek kiválasztásakor ugyanis az üzemeltetési költségeket is érdemes figyelembe venni. E szempontból viszont lényegesen hatékonyabbak az automatizált öblítések a kézinél, így gyorsan amortizálódnak a magasabb bekerülési költségek.

Milyen ismeretterjesztő tevékenységet végez az ivóvíz-higiénia témakörében?

Markus Mohr: Arra törekszem, hogy már a tervezési szakaszban szoros kapcsolatban legyek a tervezőkkel és tanácsokat adjak nekik, hogy eloszlassam a kételyeket a vízmenedzsment rendszerekkel kapcsolatban. Elmagyarázom nekik, hogyan működik a VDI 6023-ban foglalt automatizált öblítés minden vízvételi pontnál a SCHELL SWS vízmenedzsment rendszerrel. Ezenkívül felhívom a figyelmüket arra, hogy az elektronikusan vezérelt szerelvények az ivóvízrendszer gazdaságos és higiénikus üzemeltetését teszik lehetővé. Ezt követően az építkezéseken adok hasznos tanácsokat. A végén egy munkatársam az ügyféllel együtt helyezi üzembe a vízmenedzsment rendszert.

Tapasztalata szerint mely gyakorlati hibák vezetnek a legionella baktériumok kritikus mértékű elszaporodásához?

Markus Mohr: Ennek okai sokrétűek lehetnek. Gyakran apróságokról van szó: okozhatja például egy szerelvény a raktárhelyiségben, amelyet nem nyitnak ki, mert valaki elétolta a takarítókocsit, vagy egy nem használt zuhany az öltözőben, mivel a munkatársak három hét szabadságra mentek. Vagy ott vannak például az osztálytermekben lévő csapok, amelyek nincsenek használatban a nyári szünet alatt. A legionellák túlzott elszaporodásának fő okai a nem használt vízvételi pontok miatti pangás és az elégtelen vízcsere – vagyis a nem „rendeltetésszerű üzemeltetés” –, valamint a kritikus hőmérsékletek.

Dr. Peter Arens: Az épületkezelő hőmérséklet-érzékelők segítségével távolról és idejekorán felismerheti a HHV és a HMV előírt hőmérsékleteitől való eltéréseket. Így mindig időben reagálhat és megelőzheti a bajt. A Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal már 2020-ban bemutatott egy vízbiztonsági tervet, amelynek célja, hogy a legionellák elleni utólagos fellépés helyett a megelőzésre helyezze a hangsúlyt. Ezzel megvédhetők a felhasználók a fertőzésektől, az üzemeltetőnek pedig a nem kell drágán elkészíttetnie egy veszélyelemzést, amely igen nagy ráfordítást igényel, hiszen ahhoz a teljes rendszert ellenőrizni kell a általánosan elismert műszaki szabályoknak való megfelelőség szempontjából.

Sokan öblítőállomásokat használnak az ivóvízminőség megőrzéséhez. Mi a véleménye ezekről?

Dr. Peter Arens: Meglátásom szerint ma már feleslegesek az öblítőállomások, mivel amúgy is vízcserét kell végezni minden vízvételi ponton, és erre a célra a leginkább a T idomos és soros rendszerek alkalmasak. Az öblítőállomások ezenkívül jóval drágábbak, mint egy-két, összevethető literteljesítményű szerelvény, ezenkívül víz- és szennyvízcsatlakozást is igényelnek. Az így megtakarított beruházási és telepítési költségeket inkább egy vízmenedzsment rendszerbe érdemes befektetni, amellyel tartósan csökkenthetők az üzemeltetési költségek.

Markus Mohr: Öblítőállomások használata esetén minden csatlakozást át kell öblíteni. Ezáltal gyakran feleslegesen nagy lesz a vezetékhálózat és a csőfelület. Emiatt nem csak az anyag- és szerelési költségek nőnek, hanem az öblítési térfogat is. A végpontokon végzett öblítéssel az amúgy is rendelkezésre álló szerelvényeknél vagy a MONTUS Flow WC-tartályoknál, amelyeket a SCHELL SWS vízmenedzsment rendszer központilag vezérel, karcsúbb rendszert tesz lehetővé egy olyan rendszerrel, amely minden vízvételi pont öblítését elvégzi. Az épületkezelőnek így csak egy rendszerrel kell dolgoznia és csak egyet kell kiismernie. Nincs szüksége további beállító készülékre, és minden paramétert egy felületen követhet nyomon.

Végezetül milyen tanácsokat adna a tervezőknek egy biztonságos ivóvízrendszer kialakításához?

Dr. Peter Arens: A tervezőnek célszerű kezdetektől fogva érdemi párbeszédet folytatni a beruházóval. A VDI 3810 2. lap és VDI 6023 3. lap szerinti helyiségkönyv megfelelő segédeszköz a témák átbeszélésére, amelynek során jobban megismerhetők az építtető felszereltségre vonatkozó kívánságai és az esetleges használati szünetek. Ezek alapján később elkészítheti az ajánlatát az öblítési tervekkel együtt. A tervezőnek érdemes mintavételi pontokat is felvennie ajánlatába, amelyet ugyan előír a német ivóvízrendelet, de sok üzemeltető nem tud erről. A tervező ajánlata tehát ne csak egy működő ivóvízrendszert tartalmazzon, hanem a higiénikus üzemeltetésre vonatkozó tanácsokat is.

Markus Mohr: Ezt én is csak megerősíteni tudom: Az ajánlatnak mindenképp figyelembe kell vennie a folyó üzemeltetési költségeket is, hogy az ivóvízrendszer mind a higiénés követelményeknek megfeleljen, mind hatékonyan és gazdaságosan legyen üzemeltethető.