A vízminőség megőrzése: hasznos gyakorlati tippek az átdolgozott VDI 6023 1. laphoz

7 perces olvasmány

Egészségügyi okokból az ivóvízrendszerekre különösen szigorú követelmények vonatkoznak. E követelmények teljesítése érdekében az újonnan kiadott VDI 6023 1. lap irányelv észszerű és fontos információkat nyújt az épületek vízminőségének megőrzéséhez. Dr. Peter Arens, a SCHELL ivóvízhigiéniai szakértője hasznos gyakorlati tanácsokat ad a tervezőknek, a szaniteripari szakembereknek és az üzemeltetőknek, melyeket itt mutatunk be.

Bizonyított ismeretek és új követelmények a vízzel érintkező felületekre vonatkozóan

A kipróbált és tesztelt irányelv új változata az ivóvízrendszerek tervezését, kivitelezését, üzemeltetését és karbantartását foglalja magában. Az üzemeltetéssel és karbantartással kapcsolatos részletes információk megtalálhatók a VDI 3810 2. Lapon és a VDI 6023 3. lapon („dupla lapon”) is. A VDI 6023 1. lap ismét megerősíti azt a tudományon és gyakorlati felismerést, hogy a vízminőséget kizárólag a víz minden csapolási ponton elvégzett cseréjével lehet fenntartani. „Ellenkező esetben ezek »holt vezetékek« lennének” – magyarázza Dr. Peter Arens. Elsősorban a termékek higiéniai szempontból kifogástalan, vízzel érintkező felületeire vonatkozó követelmények újak. Ettől eltekintve a higiéniai szempontból biztonságos működéshez szükséges három paraméter változatlan maradt:

• Hideg ivóvíz (PWC) legfeljebb 25 °C
• Meleg ivóvíz (PWH) legalább 55 °C
• Legalább 72 óránként elvégzett vízcsere

„Minden üzemeltetőnek manuálisan vagy automatizáltan ellenőriznie kell ezt a három paramétert, mielőtt a legionella túlságosan elszaporodna” – magyarázza Dr. Peter Arens. „Mert a megelőzés jobb, mint a kijavítás – ezt az EU ivóvízre vonatkozó irányelve is előírja, ezért minden tagállam számára vízbiztonsági tervre (WSP) vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg.”

A higiéniai terv korai szakaszban történő elkészítése

A higiéniai terv továbbra is a karbantartási terv részét képezi. Ez magában foglalja többek között az ivóvíz meghatározott paraméterekre vonatkozó ellenőrző vizsgálatainak körét és gyakoriságát, a meghatározott reprezentatív csapolási pontokon, az öblítési intézkedéseket és az összes intézkedés dokumentálását. 

SCHELL-tipp: Az ellenőrző vizsgálatok gyakoriságát, körét és paramétereit az ivóvízről szóló rendelet és a Robert Koch Intézet ajánlásai határozzák meg. Ezek kíméletlenül feltárják a hibákat, és legalább pluszköltségeket eredményeznek, még akkor is, ha minden felhasználó egészséges marad. „De a kórokozókat tartalmazó víz kibocsátása bűncselekménynek minősül (TrinkwV 24. §). Ezért a higiéniai terv öblítési intézkedéseket is tartalmaz. A megrendelőnek korai szakaszban kell foglalkoznia ezzel, ideális esetben már a helyiségnapló részeként” – mondja az ivóvíz-higiéniai szakértő. 

Mikrobiológiai károsodások megelőzése – a befolyásoló változók figyelembevétele

A 4.1. pont az ivóvízminőség megőrzését célzó műszaki intézkedések legfontosabb befolyásoló tényezőit ismerteti: 

• A hőmérsékletek betartása
• A pangási idők csökkentése
• Olyan anyagok használata, amelyek nem bocsátanak ki tápanyagokat vagy a lehető legkevesebb tápanyagot bocsátják ki 
• A tervezett térfogatáramok betartása

Minden befolyásoló változót egyszerre kell figyelembe venni. A vízminőség megőrzésének elengedhetetlen feltétele, hogy a rendeltetésszerű üzemeltetés az összes csapolási ponton, a helyiségnaplónak megfelelően történjen. 

SCHELL-tipp: „A legfontosabb befolyásoló és mérendő fizikai tényezők a hőmérsékletek és a rendszeres vízcsere, a térfogatáramok (azaz a tervezett műveletnek megfelelő egyidejűségek) betartása mellett. A SCHELL SWS vízmenedzsment rendszer a hőmérséklet-érzékelőkkel könnyen és proaktívan lehetővé teszi a higiénia közvetett, folyamatos ellenőrzését, a SMART.SWS online szolgáltatással pedig akár távolról is” – magyarázza Dr. Peter Arens.

A tervezés általános szabályai 

A VDI 6023 1. lap 5.3. pontja szerint minden ivóvízrendszert úgy kell megtervezni, hogy az a lehető legkisebb vízmennyiséget tartalmazza (a teljes ivóvízrendszer és az egyes tápvezetékek hosszának méretezése). A későbbi hosszabbításokkal kapcsolatos óvintézkedéseket el kell kerülni, vagy öblítési intézkedésekkel kell biztosítani. 

SCHELL-tipp: „Ezért a ritkán használt, de nélkülözhetetlenebb csapolási pontok bekötésére szolgáló, soros vezetékekkel szerelt T-darabok jelentik a higiénikus optimumot. Ezeknek ugyanis rendszerint 20%-kal kevesebb a víztartalmuk, ami a működés során kereken 20%-kal nagyobb vízcserét eredményez, ennélfogva pedig a hideg víz felmelegedéstől való megóvását is. Ráadásul a legkisebb belső és külső felülettel is rendelkeznek” – hangsúlyozza Dr. Peter Arens.  „Ezek fontosak a PWC és a PWH/PWH-C mikrobiológiai kolonizációjának és hőfelvételének/hőveszteségének korlátozásához.”

A helyiségnapló tartalmával szembeni minimumkövetelmények

Az 5.3.1. pont szerint a vízcsere 72 óránál hosszabb hiánya az üzemeltetés szüneteltetésének minősül. Ezt műszaki és/vagy szervezési intézkedésekkel kell elkerülni vagy kompenzálni (lásd VDI 3810 2. lap / VDI 6023 3. lap). 

SCHELL-tipp: A helyiségnaplóban fel kell tüntetni a konkrét használati időtartamokat. Ezáltal az üzemeltetőknek és a tervezőknek már a korai szakaszban meg kell vitatniuk ezt a témakört. A helyiségnapló mintáját a VDI 3810 2. lap és a VDI 6023 3. lap tartalmazza. 

Méretezési követelmények 

Az 5.3.5. pont szerint különösen a magas egyidejűségű és ideiglenesen alacsony használati gyakoriságú ivóvízrendszerek esetében – például sportcsarnokokban – megfelelő öblítési terveket és intézkedéseket vagy automatikus öblítőberendezéseket kell tervezni. 

SCHELL-tipp: „Manuális vízcsere esetén a turbulens áramlás eléréséhez szükséges egyidejűség csak nagyon nagy létszámú személyzettel és nagy időráfordítással érhető el” – magyarázza Dr. Peter Arens. „A megvalósítás leggazdaságosabb módja az automatizálás, például az SWS vízmenedzsment rendszerrel. Itt a vízcsere öblítési csoportokban, ennélfogva pedig turbulens áramlásként elektronikusan indítható el.” 

Alkatrészek és részegységek gyártása, szállítása és tárolása 

Az 5.4.1. pont szerint az alkatrészek minden olyan felületének, amely később érintkezésbe kerül az ivóvízzel, olyan állapotban kell lennie, amely nem veszélyezteti az ivóvíz minőségét. A száraz úton tesztelt alkatrészek és készülékek, amelyek ily módon szintén védettek a mikrobiológiai szennyeződésekkel szemben, elvben megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Ha az alkatrészeket a gyártó nedves állapotban teszteli, megfelelő intézkedésekkel kell bizonyítani, hogy az ivóvíz minőségét ezek a termékek ne veszélyeztessék. 

SCHELL-tipp: A tervezőknek a higiéniai szempontból kifogástalan felületű termékekre vonatkozó követelményt bele kell foglalniuk a specifikációkba. A SCHELL száraz teszteket végez, így a szerelvénygyártók egyik úttörőjének számít ezen a területen.

Az ivóvízrendszer feltöltése

A rendeltetésszerű üzemeltetést az ivóvízrendszer feltöltésével kell kezdeni (5.4.3.3.). 

SCHELL-tipp: Az átadásig a szakiparos felel vízcseréért. „Egy 800 ágyas kórházban legalább három alkalmazottat heti öt napos munkaidőben csak a manuális öblítések végrehajtására alkalmaznak” – számolt be Dr. Peter Arens a gyakorlatról. „Az SWS segítségével ezek a vízcserék automatikusan is elvégezhetők, Így a szakipar produktívabban tudja használni az alkalmazottait.”

A sikeres ivóvízhigiénia összefoglalása

„A VDI 6023 1. lap irányelv összefoglalja az ivóvízrendszerek tervezésének, építésének és üzemeltetésének higiéniai szempontjait, és így jó áttekintést ad a szakembereknek és az üzemeltetőknek. Soha nem az volt célja, hogy felváltsa a DIN vagy a DVGW szabályzatot, hanem hogy elérhetővé tegye az ivóvízhigiéniai összefoglalót a szakemberek számára” – magyarázza Dr. Peter Arens és megállapítja: „Ez ismét jól sikerült.”