Ivóvíz-berendezések felújítása Pseudomonas aeruginosa fertőzés esetén

A Pseudomonas aeruginosa baktérium komoly egészségügyi kockázatot jelent, különösen az egészségügyi intézményekben és a napköziotthonokban, azaz mindenütt, ahol érzékeny emberek tartózkodnak. A kórházakban a második leggyakoribb kórokozó a tüdőgyulladásban, a harmadik leggyakoribb a húgyúti fertőzésekben és a nyolcadik leggyakoribb a vérmérgezésekben. Itt megtudhatja, hogyan lehet ideális esetben megakadályozni az ivóvíz-berendezések Pseudomonas aeruginosa baktériummal való fertőzését, és legrosszabb esetben hogyan lehet azt észszerűen megszüntetni.

Mi köze van a komponensek száraz tesztelésének a Pseudomonas baktériumokhoz?

Pseudomonas aeruginosa, mint a tüdőgyulladások kórokozója a kórházakban és hasonló intézményekben

Ha bekövetkezik a legrosszabb: Miért a hő általi fertőtlenítés a legésszerűbb fertőtlenítési intézkedés?

Összegzés

Tipp: SCHELL vízmenedzsment rendszer (SWS)

A termék oldali fertőzés veszélyének forrása és annak elkerülése

A DVGW W 551-4 (A) rendelet külön fejezetet szentel az ivóvíz-berendezések Pseudomonas aeruginosa okozta fertőzéseinek elkerülésére. Ezt „elsődleges megelőző intézkedéseknek: a fertőzések megelőzésének” is nevezik, és egyaránt szól a gyártóknak, a tervezőknek, a szakembereknek és az üzemeltetőknek.

Míg a legionellák általában rendkívül alacsony koncentrációban a vízszolgáltató ivóvíz-rendszerén keresztül jutnak be az ivóvíz-vezetékbe, a Pseudomonas aeruginosa esetében ez az útvonal ugyan nem kizárt, de nagyon ritka. Ez a baktérium tehát általában a gyártás során szennyezett alkatrészeken keresztül kerül „be”. Ennek megelőzése érdekében nagy jelentősége van az alkatrészek higiéniai szempontból tudatos gyártásának. A lényeg az, hogy minden alkatrészt a lehetőleg száraz állapotban teszteljenek. Ha azonban a beállítási és kalibrálási munkák miatt elkerülhetetlen a vízzel történő vizsgálat, akkor a vizsgálathoz használt vizet nemcsak az ivóvízrendelet paraméterei, hanem a Pseudomonas aeruginosa szempontjából is meg kell vizsgálni. Különösen érzékenyek és gyorsak az olyan nem hagyományos eljárások, mint a Pseudalert teszt vagy a génszondák.

Elektronische Waschtisch-Armatur XERIS E-T von SCHELL

A szolgáltatások listájában és a nagykereskedésekben történő megrendelések esetén a kifogástalan higiéniai felülettel rendelkező termékeket kifejezetten kérni kell. Ez mindig így van, ha a gyártási folyamat során szárazon tesztelik őket, mint például a SCHELL XERIS E-T elektronikus mosdócsaptelepét.

Milyen szabályok érvényesek a gyártásra?

A DVGW W 551-4 (A) rendelet és a VDI 6023 1. lapja tájékoztatást nyújt arról, hogy a tervezők és a szakemberek hogyan védekezhetnek a gyártás során megfertőzött alkatrészek ellen: Javasolt higiéniailag kifogástalan termékeket kérni a szolgáltatási jegyzékben és a nagykereskedőktől való rendelések során. Ez mindig így van például, amikor a gyártónál a termékek tömítettségi vizsgálatát víz helyett szárazon végzik. Ez könnyen megvalósítható a szaniter szerelvények esetében, amint azt a SCHELL is bizonyítja. Ez azonban még mindig nem iparági szabvány.

Nedvesen vizsgált alkatrészek: Mire kell ügyelni?

Vannak azonban olyan termékek is, amelyeket a gyártási folyamat során víznek kell kitenni, főként a beállítási és kalibrálási munkák miatt. A DVGW W 551-4 (A) rendelete szerint a gyártónak a beépítési helyig higiéniai koncepcióval kell rendelkeznie. Ezek főként vízmérők, biztonsági berendezések, nyomásfokozó berendezések és gyakran öntöttvas házzal rendelkező alkatrészek, bár ez utóbbiak tömítettségi vizsgálata levegővel is sokkal megbízhatóbban elvégezhető, mint vízzel.

Alapvetően azonban minden nedvesen vizsgált alkatrész felülete higiéniailag kifogástalan, ha a vizsgálathoz használt víz kifogástalan, azaz megfelel az ivóvíz-rendeletnek (TrinkwV), és ezenkívül Pseudomonas aeruginosa baktériumtól mentes. Ezeket és egyéb más követelményeket például a VDMA Higiéniai Munkacsoportja mintegy 10 évvel ezelőtt kidolgozta a tagjai számára, és szabálygyűjteményekben is megtalálhatók a gyártók számára fontos utasítások: a nyomásfokozó rendszerekre vonatkozóan például a DVGW W 551-7 (M) rendeletben, a vízmérőkre vonatkozóan a 10. és 11. pontban, a többi alkatrészre pedig a DVGW W 551-4 (A) rendeletben találhatók utasítások.

Reges Treiben im Flur eines Krankenhauses

A kórházakban a Pseudomonas aeruginosa a második leggyakoribb kórokozó a tüdőgyulladás, a harmadik leggyakoribb a húgyúti fertőzések és a nyolcadik leggyakoribb a vérmérgezések tekintetében.

Pseudomonas aeruginosa az egészségügyi intézményekben

A Pseudomonas aeruginosa a német ivóvíz-rendelet (TrinkwV) szerint nem kötelező paraméter az ivóvíz rutinszerű elemzésénél, amíg a vizet nem palackozzák. Hiszen: a Pseudomonas aeruginosa nem jelent kockázatot a lakosságra nézve. 2006-ban az Umweltbundesamt (német környezetvédelmi hatóság) az Ivóvíz Bizottsággal folytatott konzultációt követően azonban kiadott egy ajánlást, amelyet aztán 2017-ben frissítettek, miszerint a kórházakban és más egészségügyi és ápolási intézményekben ezt a paramétert is rögzíteni kell.

Kiváltképp a Deutsche Gesellschaft für Krankenhaushygiene (DGKH), és így Prof. Dr. Dr. h.c. med. Martin Exner is többször hangsúlyozta a Pseudomonas aeruginosa baktérium, mint víz útján terjedő kórokozó jelentőségét, különösen az úgynevezett „nosocomiális”, azaz kórházi fertőzések esetében. A Pseudomonas aeruginosa a második leggyakoribb kórokozó, amely tüdőgyulladást okoz ezekben a létesítményekben, a harmadik leggyakoribb kórokozó, amely húgyúti fertőzéseket okoz, és a nyolcadik leggyakoribb kórokozó, amely vérmérgezést okoz, évente mintegy 7500 halálesetet tartanak nyilván, és ez a szám már lényegesen magasabb, mint a Legionella által okozott 3000 haláleset.

Hogyan terjed a Pseudomonas aeruginosa baktérium?

A Pseudomonas aeruginosa rendkívül igénytelen a tápanyagokkal szemben, ami azt jelenti, hogy a baktérium gond nélkül megtelepszik a frissen gyártott felületeken is. Ehhez azonban vízre van szüksége. Ezenkívül egy jellegzetes biofilmet képez, amelyben nagymértékben védve van a kiszáradással, az immunrendszerünkkel és a vegyi fertőtlenítőszerekkel szemben. A Pseudomonas aeruginosa például a szifonokban, szappanokban vagy vízlágyítókban még vegyi fertőtlenítés mellett is előfordulhat. Mindenekelőtt azonban rendkívül gyorsan szaporodik: már 20 perc elteltével megduplázódik a száma, míg a legionelláknak 2-4 órára van ehhez szükségük. Ezenkívül képes mozogni és a tömítések körül is kifejlődni. Ez a magyarázat arra, hogy miért lehetnek fertőzöttek az ivóvíz-rendszerek a nagyon ritkán használt vízkivételi helyek felett is, és ezáltal az áramlás irányával ellentétesen is képesek fertőzést okozni. A Legionellával ellentétben a Pseudomonas aeruginosa szükség esetén oxigén nélkül is képes lélegezni.

Baktérium Szaporodási idő Elméleti szám 6 óra szaporodás után Legionella spec 120-240 perc (2-4 óra) 6 XY baktérium 60 perc (1 óra) 64 Pseudomonas aeruginosa 20 perc (0,3 óra) 262.144 E. coli 20 perc (0,3 óra) 262.144

A Pseudomonas aeruginosa rendkívül magas szaporodási sebessége és a hideg ivóvíz előnyben részesítése miatt a Pseudomonas aeruginosa nagy jelentőséggel bír az egészségügyi intézményekben, valamint a gyermekek napköziotthonaiban az ivóvíz-higiénia szempontjából, és ez az oka annak, hogy miért olyan nehéz a küzdeni ellene.

Kármentesítési intézkedések és kibocsátási vizsgálatok

A kórokozó legnagyobb gyenge pontja: A Pseudomonas aeruginosa lényegesen érzékenyebb a hőmérsékletre, mint a Legionella, és már kb. 45 °C-os hőmérsékleten elpusztul. Összehasonlításképpen: A Legionella elpusztításához 70°C-ra van szükség 3 percen keresztül, 60°C-on pedig kb. 30 percre! A Pseudomonas aeruginosa ezért általában hideg ivóvízben előforduló baktérium (PWC), amíg a melegvíz el nem éri a legalább 45°C-os hőmérsékletet. Ha azonban a hőmérséklet alacsonyabb, mint sok kis átfolyó rendszerű vízmelegítő esetében, akkor a melegvíz is kritikussá válhat. Ráadásul ez a baktérium meglepően gyenge a versenytársak között, ezért nehezen tud megtelepedni a régebbi ivóvíz-rendszerekben.

Ennek tükrében érthető, hogy felújítás során a biztonságos, rendeltetésszerű üzemeltetéssel kapcsolatban a hő általi fertőtlenítésre esik a választás.

A vegyi fertőtlenítés kevésbé célravezető, mivel a Pseudomonas aeruginosa megbújik a biofilmben. Még az immunrendszerünk is alig tud megbirkózni vele. Olyan tömítéseken is szívesen telepszik meg, amelyeket a vegyi fertőtlenítőszerek nehezen érnek el. Ezzel szemben a magas hő az anyagok hővezető képessége révén minden biofilmbe és az ivóvíz-vezetékeknek még a legkisebb résébe is képes behatolni.

Egyszer előfordult a Közép-Rajna vidéken újonnan épült kórházi tömb esetében, hogy az ivóvíz-vezetékeket teljesen leszerelték, mielőtt üzembe helyezték volna, mert a vegyi fertőtlenítés nem vezetett célra. Bár a vegyi anyagok megbízhatóan elpusztítják a baktériumokat a vízfázisban, de a felületeken és így a biofilmben nem feltétlenül. Ez magyarázatot ad arra, hogy miért jelennek meg gyakran újra a baktériumok. A vegyi fertőtlenítést ugyanis minden mentesítés után le kell kapcsolni. Ha nem minden baktériumot sikerült elkapni a biofilmben, akkor ezek a baktériumok újra benépesítik a vízfázist ezekről a felületekről.

A DVGW W 551-2 rendelet ezért minden mentesítés után három „engedélyezési vizsgálatot” is előír: két, hat és tizenkét hét után.

A mentesítés sikere tehát csak tizenkét hét elteltével válik egyértelművé, és semmiképpen sem korábban. Ezt feltétlenül figyelembe kell venni.

Ezenkívül más mikrobiológiai mentesítésekkel ellentétben, a szennyezett alkatrészt általában meg kell találni és mentesíteni kell vagy ki kell cserélni. Nem olyan egyszerű azonban egy hidegvizes rendszer teljes hőkezeléssel történő fertőtlenítése. Ennek oka, hogy tisztázni kell, hogy minden alkatrész megfelelően ellenáll-e a hőmérsékletnek, hiszen hideg vízben való használatra tervezték őket.

Végső soron a megoldás tehát a hőkezelés és a kivételi pontokon alkalmazott fokozott vízcsere kombinációja. Ezenkívül a legionellától való mentesítéssel összehasonlítva sokkal szisztematikusabb megközelítésre van szükség, mivel ez a baktérium rendkívül gyorsan szaporodik. A mentesítési intézkedések után a hideg vízben azonban nincs további támogatás, mint a magas hőmérsékletek esetében. Mit értünk ez alatt? Legionellától való mentesítés esetén a hő általi fertőtlenítés után a melegvíz továbbra is higiéniailag biztonságos 60°C / 55°C-os hőmérsékleten áramlik, amely a működés során továbbra is „fertőtlenítő” hatást fejt ki. A Pseudomonas aeruginosa esetében azonban a hideg víz hő általi fertőtlenítése után nincs meg ez a védelem. Ha nem pusztult el tényleg az összes baktérium, akkor hideg vízben újra elszaporodik.

Összegzés

A Pseudomonas aeruginosa szerencsére elkerülhető a higiéniailag megfelelő termékek használatával, a tiszta munkavégzéssel és a rendszer rendeltetésszerű használatával közvetlenül az ivóvíz-rendszer feltöltése után. Ha azonban szennyeződés történt, olyan szakértők segítségét kell igénybe venni, akik már több ingatlant is sikeresen mentesítettek. A saját próbálkozások gyakran túl sokáig tartanak, és ezért drágák.

SCHELL SWS vízmenedzsment rendszer

Ahhoz, hogy a Pseudomonas aeruginosa baktériumot távol tartsuk a rendszertől, minden vízkivételi helyen rendszeres vízcsere szükséges. Egy olyan vízmenedzsment rendszerrel, mint például a SCHELL SWS minden vízkivételi pontnál szimulálható a rendeltetésszerű üzemeltetés. Felújítás esetén az SWS segítségével a termikus fertőtlenítések optimálisan tervezhetők és kivitelezhetők.

 

Kapcsolódó témák